Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény kis falu, túl az M3-on, de még Miskolcon is túl, de még Encsen is túl, arra, ahol már a kurta farkú malac sem túr, mert már régen megették. Nem volt ez egy nagy falu, de annál szegényebbek voltak az itt lakó emberek, annyira szegények, hogy már elkezdték az összefogást is elfelejteni egymásért és a nagy és hatalmas NER Mikulás is inkább pironkodva elfordította a fejét és a szánját, csak ne keljen szembesülnie a nyomor bugyraival.
Egy, novemberi napon ennek a falunak az egyik polgára úgy döntött, hogy idén is megpróbálja a lehetetlent és igyekszik a faluba hívni az ország egyik legtescogazdaságosabb kinézetű Mikulását, hogy idén is lepje meg a gyerekeket.
A legtescogazdaságosabb kinézetű Mikulás vakarta a fejét, hogy most ugyan, hogyan tovább és ismét megpróbálkozott egy levéllel, ami halvány utánzata lett az egy évvel ezelőttinek, így igazán nem is reagáltak rá a népek.
De a Mikulás, akinek szerkója gazdaságos volt, nem igazán szerette feladni a dolgait, ezért felhasznált mindent, amit tudott, így a szentséges facebookot, meg a saját kreativitását is. Csak nem gyűltek a csomagok, az idő pedig telt és múlt, a Mikulás meg kezdett egyre feszültebb lenni.
Ekkor hirtelen bekopogott egy felajánlás a Magyar Iszlám Közösség részéről 1000 kilogramm liszt formájában, hogy hát ők segítenének.
A tescogazdaságos Mikulás meg örömmel megköszönte, mert ez volt az első valós, kézzelfogható segítség a borsodi kisfaluba. Ekkor úgy nézett ki a dolog, hogy szaloncukor helyett lisztet fog hozni a Mikulás, de sebaj, legalább fehér lesz minden, vigasztalódott a vattaszakállú.
Már csak alig két hét volt a megálmodott vasárnapig és mikuláscsomag nem igazán gyűlt, pedig a cél 600 gyermek öröme volt Boldogkőújfaluban, Boldogkőváralján és Abaújkéren.
A tescogazdaságos Mikulás, egyre kétségbeesettebben írta a felhívásait, bombázta az ismerőseit és akkor angyal suhant át az égen, vagy a franc tudja mi történt, de elindultak a felajánlások. Korotkiné Gulyás Szabinánál is elkezdtek gyűlni az adományok és naponta egyeztettük a mikuláscsomag létszámot, ami bizony még mindig kevés volt.
… és akkor született egy nagyon karcos hangvételű írás, egy kétségbeesett kiáltás, hogy irgalmatlan nagy gebasz van és ettől valahogy tényleg beindultak a dolgok.
Most pedig így a klavi által, monitoron keresztül szeretném megköszönni a Magyar Iszlám Közösségnek, a Farkas Kölcsönző és Gumiszerviz KFT.-nek, az Együttnek és nagyon sok ismeretlennek, ismerősömnek, barátomnak, hogy támogatták azt a kezdeményezést, hogy ismét jöjjön a Mikulás.
Azt is tudom, hogy mindhárom név szerint megemlített támogató kérte, hogy ne írjam ki a nevüket, de én most megteszem, mert igenis tudja meg a világ, hogy ők nálam emberségből jelesre vizsgáztak.
…és szívem szerint kiírnám az összes civil nevét is, aki részt vett ebben a nemes cselekedetben, mert tudom, hogy volt olyan, aki azt mondta, egye fene, egy napig nem dohányzom legfeljebb, de a doboz cigi árát beteszem a gyerekeknek szánt csomagokba. Volt olyan, aki a saját gyermekeinek szánt csomagokat kurtította meg, hogy adhasson és sorolhatnám a jó emberek történeteit naphosszat.
Ahol osztottunk: Abaújkér, Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu, Budapest (Klinikák), Kispest(óvoda), Felsőpakony
Amit osztottunk: 1000 kilogramm liszt, 787 mikuláscsomag, 600 darab mandarin, televizió, ágyak, játékok, eü. segédeszközök, ruhanemük.
Ezeket egy kisteherautóval(felajánlás erre az alkalomra), utánfutóval(felajánlás erre az alkalomra) és 5 külön személygépkocsival tudtuk eljuttatni a célállomásokra.
Köszönöm!
tescogazdaságos Mikulás
A bejegyzés trackback címe:
https://alexanderplatz.blog.hu/api/trackback/id/tr6312036701
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.