Szóval kedves véreim emlékezzetek vissza a bohócforradalomra, vonultak a rendvédelmi dolgozók, Orbánék beszarva a parlamentben, a nép meg otthon csücsült, hogy majd most, mi lesz?
Nem lett semmi, mert b@ssza meg a rendőr, a mentős, meg a tűzoltó is magát, mert a magyar polgárnak nem fáj a másik baja.
Azután ott volt a "Hoffmann Rózsa gyere ki a hóra!", fiatalok, lendületesek, bejártam velük Tolnát, Baranyát :) , ennek is vége lett.
Pedig az volt talán a legforradalmibb, mégis az anyukák, apukák, pedagógusok leszarták, otthon maradtak.
Majd jött a "fekete nővér"megint egy felfutás, megint egy lejtmenet.
Ez volt a legérthetetlenebb megmozdulássorozat számomra, annyira nyilvánvaló, hogy két hét alatt kormányt tudtak volna buktatni, ha tényleg fontosak lettek volna az egészségügyi dolgozók számára azok a követelések, amiért harcba szálltak.
Nem így lett, kihátráltak Sándor Mária mögül, magára hagyták, csak üres ígéretek és szelfi hegyek maradtak és a sok levegőbe kiáltott - "Veled vagyunk Mária!"
Nem baj, az egészségügy egyre rosszabb, emberek halnak meg az elégtelen ellátás miatt, ami az emberhiányból és az eszközhiányból fakad.
B@sztunk melléjük állni, de hát ez van, beteg ez a társadalom és bezárt az OPNI, így már bátran lehet LOPNI!
Jöttek még egy utolsó menetre a kockás ingesek, megtelt talán utoljára a Kossuth, aztán Pukliék kipukkantották a forradalom lufiját, lett egy, meg két óra sztrájk és ENDE.

Azóta? Ó, azóta már ismét sokszor elmondtuk, hogy "nem hagyjuk", Orbán meg röhög rajtunk és jól teszi!